I (Ir�nyults�g)

A boldogs�g tart�s szintje (genetikai-, m�k�d�sbeli hat�rok)

A boldogs�g tart�s szintje nem azonos az �tmeneti, pillanatnyi boldogs�g, �r�m szintj�vel. Ez ut�bbi k�nnyen n�velhet� n�mi "technikai" seg�ts�ggel (aj�nd�kkal, d�cs�rettel, csokol�d�val stb.). 

A szem�lyis�gvon�sok, (�rzelmi �s tulajdons�gbeli jellemz�k) �tlagban kb. 50%-ban genetikailag meghat�rozottak. �tlagban, mert vannak ezek k�z�l, amelyek enn�l nagyobb %-ar�nyban (pl. tests�ly, szexu�lis be�ll�totts�g), m�sok valamivel kisebb m�rt�kben, (pl. optimizmus, f�l�nks�g). Ami a boldogs�got �s m�s pozit�v �rzelmeket illeti, ezek szintje, jellege kb. 50%-ban �r�kletes k�sztet�s �ltal meghat�rozott. Mindegyik�nkben van teh�t egy bels� "termoszt�t", (egy genetikailag be�ll�tott tart�s alap boldogs�gszint) amelyhez a boldogs�gunk aktu�lis szintje �lland�an visszat�r. Legyen sz� hatalmas lott�nyerem�nyr�l vagy egy szerencs�tlen s�lyos balesetr�l, egy id� (n�h�ny h�nap vagy �v) m�lva a "termoszt�t" vissza�ll�t az alapszintre.

A tart�s boldogs�g szintj�nek emel�se ellen hat a j� dolgokhoz val� gyors �s elker�lhetlen hozz�szok�s. Ezt a tudom�nyos kutat�sok �pp �gy kimutatt�k, mint ahogy a napi tapasztalatunkb�l is ismerj�k a jelens�get. Nincs az a j� dolog vagy esem�ny, (anyagi javak, eredm�nyek, szerencse, kiv�teles �letk�r�lm�ny) amit egy r�vid id� ut�n ne venn�nk mag�t�l �rtet�d�nek, �s ne lenne bel�le egyre t�bbre sz�ks�g�nk a boldogs�g szintj�nek fenntart�s�hoz. �gy szokunk hozz� a rossz dolgokhoz is, teh�t lefel� is igaz, amit a boldogs�gszint v�ltoz�s�r�l �rtam. Persze, azt is hangs�lyozni kell, hogy vannak olyan rossz esem�nyek (pl. s�lyos szeg�nys�g, egy gyermek baleseti hal�la), amelyekhez nem tudunk hozz�szokni.  

Ami a l�nyeg: a k�ls� k�r�lm�nyek, esem�nyek, t�nyez�k jelent�s r�sze csak meglehet�sen csek�ly m�rt�kben �s csup�n id�legesen tudja az �r�k�lt, egyedi boldogs�gszint�nket m�dos�tani.

K (K�r�lm�nyek)

K�ls� (�let)k�r�lm�nyek t�nyez�k

M�gis - h�l' istennek - van a k�ls� t�nyez�knek, �letk�r�lm�nyeknek egy olyan k�re, amelyek �rz�kelhet�en k�pesen a boldogs�gszint�nket n�velni. Ha szavaztatn�k, ilyenekre lehetne e k�rben szavazni, mint: p�nz, h�zass�g, t�rsas�gi �let, negat�v �rzelmek elker�l�se, �letkor, eg�szs�g, k�pzets�g, kl�ma, vall�s stb.

Az e k�rben v�gzett kutat�sok - t�bb ter�leten - igen meglep� eredm�nyeket hoztak. Nem akarok senkit f�l�slegesen csig�zni, �gy el�rulom, hogy az �sszes itt eml�tett �letk�r�lm�ny, k�ls� t�nyez� egy�ttesen sem k�pes 8-15%-n�l t�bbet emelni a szem�lyes boldogs�g, el�gedetts�g tart�s szintj�n. R�ad�sul nem egy (a boldogs�gra kimutathat�, b�r m�rs�kelt hat�st gyakorl�) t�nyez� eset�ben nem siker�lt megb�zhat�an bizony�tani, hogy mi volt el�bb, "a ty�k vagy a toj�s". �gy pl. a h�zass�gn�l - n�mi leegyszer�s�t�ssel - nem tudni, hogy a h�zasemberek boldogabbak, vagy a boldog emberek �rzik magukat jobban a h�zass�gban. Hasonl� a helyzet a gazdag szoci�lis-, t�rsas�gi kapcsolatokkal is.

E (Ellen�rz�s)  

Ellen�rz�s�nk alatt �ll� v�ltoz�k 

Ami - v�gre - j� h�r, hogy a kutat�sok szerint az ellen�rz�s�nk, akaratlagos ir�ny�t�sunk alatt �llnak olyan v�ltoz�k, amelyeket befoly�solva tart�san n�velhetj�k az �lettel val� el�gedetts�g�nk, pozit�v �rzelmeink szintj�t 3 ter�letre (a m�ltra, a jelenre, �s a j�v�re) vonatkoz�an.  Ir�ny�t�sunk alatt �llnak, mert �rzelmeinket igen jelent�s r�szben gondolataink hat�rozz�k meg. (Szemben a freudizmus, a behaviorizmus �s a kognit�v n�zetek sz�ls�s�geivel, sem a gondolataink az �rzelmeinket, sem az �rzelmeink a gondolatainkat nem hat�rozz�k meg kiz�r�lagosan, hanem egy�tt �s egyszerre hatnak.) Vannak teh�t olyan felt�telek, amelyek k�z�tt a gondolkod�sunk, az �rtelmez�s�nk k�pes hat�st gyakorolni az �rzelmeinkre. Mindennapi haszn�latra teh�t: olyan m�ltunk, jelen�nk �s j�v�nk lehet, amilyet gondolunk. A t�nyek nem v�ltoznak, de azt m�r mi v�laszthatjuk meg, hogy ezekr�l a t�nyekr�l mit �s hogyan gondolunk, milyen m�don, milyen fogalmakat (k�peket, metafor�kat) haszn�lva �rtelmezz�k (interpret�ljuk) ezeket. Legt�bben ismerik a k�t kisfi�r�l sz�l� r�gi viccet, akik l�citromot kaptak aj�nd�kba. K�z�l�k az optimista minden bizonnyal sokkal jobban j�rt... ("Kaptam egy lovacsk�t, csak elszaladt" - sz�l az � interpret�ci�ja.)

Persze, a pesszimista erre - m�g - azt mondja: a t�ny az t�ny marad. Azonban az optimizmus (a boldogs�g) is tanulhat�!  Mi�rt �rdemes tanulni? Err�l a blogomban: http://boldogsag-ok.blog.hu egy kor�bbi posztomban ("A boldogs�g haszn�ban") �rtam.