A boldogs�g tr�ning �s a k�sz�l� "boldogs�g-k�zik�nyv" alapja az un. "pozit�v pszichol�gia" (Martin E. P. Saligman, Cs�kszentmih�lyi Mih�ly �s k�vet�ik �ltal l�trehozott ir�nyzat). A pozit�v pszichol�gia 3 ter�letre �sszpontos�t: a pozit�v �rzelmek tanulm�nyoz�s�ra, a pozit�v magatart�sok �s k�pess�gek tanulm�nyoz�s�ra, valamint a pozit�v int�zm�nyek tanulm�nyoz�s�ra.
Sz�mos kutat�s teszi ugyanis vil�goss�, hogy nem kiel�g�t� �s nem hat�kony, ha a l�lektan (pszichol�gia, pszichi�tria) csup�n a viselked�s zavarokkal �s a lelkibetegs�gekkel (a patologikus esetekkel) foglalkozik. Egyr�szt a k�l�nb�z� lelki betegs�gek kisebb h�nyada kezelhet�, vagy pl�ne gy�gy�that� csak val�ban eredm�nyesen, m�sr�szt az �let�knek �rtelmet �s c�lt keres� - alapvet�en testileg-lelkileg-szellemileg eg�szs�ges - emberek magukra hagyatottan bolyonganak a vall�st�l, csod�kt�l, magasabbrend� eszm�nyekt�l mindink�bb megfosztott vil�gban. Ugyanis az eg�szs�ges l�lek is szomjazza ezeket, �pp �gy, mint a val�di odafigyel�st, a gondoskod�st, a felt�lt�d�st.
Sajnos a szinte mindenben �s mindenkiben s�lyos �s sz�gyenletes lelki betegs�gek sz�vev�ny�t gyan�t� Freud �s k�vet�i e megk�zel�t�s�kkel hatalmas t�megeket ford�tottak szembe a pszichol�gi�val, kialak�tva azt a rendk�v�l k�ros attit�d�t, hogy aki pszichol�gushoz vagy pszichi�terhez fordul, az "bolond". (Nem mell�kesen az emberek szexu�lis �let�re is igen rossz hat�ssal voltak.) Az ut�bbi �vtizedben azonban - h�la a pozit�v pszichol�gia �s a kognit�v ter�pi�k megjelen�s�nek �s fejl�d�s�nek, az �lvezhet�bb, jobb min�s�g� �let�rt k�zd�k v�gre hathat�s seg�ts�get kaptak. A kutat�sokb�l kider�lt, hogy az emberis�g nem v�letlen�l olyan sikeres az alkalmazkod�sban. G�njeinkben �s kult�r�lis g�njeinkben (a m�mekben) hatalmas "hallgatag tud�st" birtoklunk, amely rendk�v�l eredm�nyesen haszn�lhat�, ha val�ban sz�ks�g van r�. F�l�sleges �s rendk�v�l energia- �s id�rabl� ker�l�re k�nyszer�l�nk azonban akkor, ha saj�t er�ss�geink felt�r�sa �s kihaszn�l�sa helyett gyenges�geinkkel kezd�nk foglalkozni, megpr�b�lva legy�zni ezeket. �nmagunk legy�z�se k�nos �s t�bbnyire eredm�nytelen. Sokkal jobban j�runk, ha ak�r a s�r�l�seink gy�gy�tgat�sa mellett is a m�r megl�v� er�ss�geinket �s alap�rt�keinket igyeksz�nk azonos�tani �s kifejleszteni. Mert mindannyiunkban ott vannak azok az �si, bels� er�k, amelyek k�z�l n�melyek pl. csak a neh�z, embert pr�b�l� helyzetekben aktiviz�l�dnak igaz�n. A pozit�v pszichol�gia ugyanakkor vil�gosan megk�l�nb�zteti a hedonista, kellemes "arany�letet" a teti-lelki-szellemi j�ll�tet (wellbeing) eredm�nyez� �rtelmes, j� �lett�l. Vonz� perspekt�va?!
Igaz, az e ter�letre vonatkoz� r�szletes kutat�sok sor�n az is kider�lt, hogy "boldogs�gszint�nk" egy�ni, �s alapvet�en meghat�rozott. Azonban ez a meghat�rozotts�g csak azt jelenti, hogy szem�lyes boldogs�gunk bizonyos - egyedileg jellemz� - als� �s fels� hat�rok k�z�tt ingadozik. Lehet�s�g�nk van ugyanakkor arra, hogy a fels� hat�rt valamelyest "kitoljuk, illet�leg, hogy - a maximumot kihozva magunkb�l - boldogs�gszint�nket ism�t �s ism�t a fels� hat�runk k�zel�be vigy�k.