Besz�ljen h�t! Besz�ljen az �rz�seir�l, v�gyair�l is. Biztos lehet benne, meglep�en sokak sz�m�ra okoz ez igen s�lyos neh�zs�get az els� id�ben. K�l�n�sen a f�rfiak sz�m�ra. De ezer oka lehet m�g, mi�rt burkol�zik hallgat�sba, mi�rt haszn�l r�vid t�mondatokat, vagy �rez gomb�cot a tork�ban, ha mag�r�l kellene besz�lnie. Nem sz�m�t. Alig elk�pzelhet�, hogy id�vel ne jav�tana sz�mottev�en a k�z�rzet�n �s a helyzet�n, ha ak�r sz�ban, ak�r �r�sban elkezdi kifejezni meggy�z�d�seit, v�gyait, c�ljait, b�natait, �r�meit, vagyis: saj�t mag�t. Tapasztalatokon nyugv� szil�rd meggy�z�d�sem, hogy rengetegen bor�tj�k fel �let�ket, no meg a k�rnyezet�k �let�t, �s v�gnak bele – s�lyos �rat fizetve – �jabb �s �jabb kapcsolatokba vagy keresnek �jabb helyzeteket csak az�rt, mert azt rem�lik, hogy ott majd teljes�lnek az eddig nem teljes�l� v�gyaik. Amelyek j�llehet, az�rt nem teljes�ltek, mert az illet�k visszariadtak att�l, hogy maguknak, illet�leg a m�siknak vil�gosan megfogalmazz�k, hogy mit is akarnak. Ehelyett v�rnak, rem�nykednek, majd amikor ez a v�rakoz�s t�l hossz�ra ny�lik, elkeseredettek, haragosak, el�gedetlenek lesznek �s k�ls� okokra hivatkozva �jra csak k�v�l keresnek megold�st. 

 

Szeretn�m eml�kezet�be id�zni az el�z�ekben olvasottakat is. Tetszik vagy sem, a besz�d bizony t�bbnyire nem k�zvet�ti pontosan a gondolatait. Sokkal gyakoribb a pontatlans�g, mint a hib�tlan k�zvet�t�s. A f�lre�rt�s teh�t rendszeres �s term�szetes velej�r�ja a besz�dnek, az emberi kapcsolatoknak, az �letnek. Mint kor�bban eml�tettem, nincs k�t ember, aki eg�sz biztosan ugyanazt �rten� egy fogalmon, egy mondaton. Mi�rt? Mert ahogy a k�zmond�s is mondja, „mindenki mag�b�l indul ki”. Ugyanakkor van ellenszer. Az elt�r� �rtelmez�s lehet�s�g�t figyelembe vev�, okos, a partnerre figyel� besz�lget�s. Mint minden, ez is egyre jobban megy a gyakorl�s �ltal. Ha figyelembe veszi, hogy a m�sik nem felt�tlen�l �rti ugyanazt mondjuk a „pihen�sen”, vagy a „kikapcsol�d�son”, �nnek esetleg egy j� d�lut�ni alv�s vagy olvas�s, neki tal�n egy hajnali horg�szat, erdei s�ta vagy egy sz�p hangverseny, akkor igyekezni fog pontosabban fogalmazni, �s ugyanakkor megpr�b�l megbizonyosodni arr�l is, hogy t�rsa, gyereke vagy esetleg �zleti partnere j�l �rtette-, �rthette-e, amit mondani akart.  �pp �gy t�rekedni fog arra is, hogy az igazi �rtelm�t keresse annak, amit a m�sik mond.

 

J�, ha szem el�tt tartja azt is, hogy a besz�d nem mindig a meg�rt�st szolg�lja. Gyakorta f�gg�nyk�nt takarja el a val�di gondolatokat, nem megnyit teh�t, hanem elrejt. Lehet, hogy sokat besz�lget valakivel, m�gis csak keveset tud r�la. Mint sz�mos m�s megnyilv�nul�sunkra, �gy a besz�dre is igaz: esetenk�nt a kev�s lehet t�bb. K�l�n�sen fontos tekintettel lenni az elt�r� kifejez�sm�dra, ha n�k �s f�rfiak besz�lgetnek egym�ssal. Ma m�r szinte tudom�nyos k�zhely, amely azonban m�g nem ment �t el�gg� a k�ztudatba, hogy a n�k �s a f�rfiak agya n�mik�pp elt�r�en dolgozza fel az inform�ci�kat, �s r�szben ebb�l ered�en m�sk�nt fogalmazz�k meg a gondolataikat is. F�rfi �s n� p�rbesz�de eset�n teh�t nemcsak az egyedis�gb�l sz�rmaz�, hanem a nemek szerinti k�l�nbs�gre is tekintettel kell lenn�nk, ha nem akarunk �jra �s �jra teljesen t�ves k�vetkeztet�sre jutni. Buta viccek vagy az �lland� zs�rt�l�d�s helyett ez�rt c�lszer�bb megtanulni egym�s saj�tos „nemb�li” nyelv�t is.

 

Mondanival�nk sokszor nemcsak az�rt t�veszt c�lt, mert a m�sik m�st �rt az egyes szavakon, hanem az�rt is, mert sosem csak szavakat mondunk, hanem ezeket valamilyen hanglejt�ssel tessz�k, s�t k�zben a test�nk is „besz�l”, arckifejez�s�nk, testtart�sunk, taglejt�s�nk k�s�ri szavainkat. Mindezek pedig vagy �sszhangban vannak �s er�s�tik szavaink jelent�s�t, hat�s�t, vagy ellenkez�leg, megk�rd�jelezik, hiteltelenn� teszik azokat. Felt�telezve, hogy mondand�nkkal mindig valamilyen hat�st akarunk el�rni, figyelmet, vonzalmat felkelteni, seg�ts�get kapni, a m�sik v�lem�ny�t befoly�solni, stb., �rdemes odafigyelni hanglejt�s�nkre, testbesz�d�nkre is, �s hasznos fejleszten�nk is ezeket, a k�v�nt hat�s fokoz�sa �rdek�ben.