Kiz�rt dolog, hogy – legal�bb a lelke m�ly�n – ne v�gyakozna ilyen vagy olyan, az �n sz�m�ra boldogs�got okoz� �llapotra vagy helyzetre. K�nnyen lehet azonban, hogy �gy �rzi, t�l nagy �rat kellene �rte fizetnie, �s ezt nem akarja. El�fordulhat az is, hogy �gy v�li, a boldogs�g „megfizet�s�t” nem engedheti meg mag�nak. Tal�n, mert �n szerint "nem �rdemli meg". Azonban, az �letben mindennek �ra van, legfeljebb nem p�nzben m�rhet�. A j� dolgoknak �ltal�ban magasabb az �ra. E tekintetben sincsenek csod�k. A l�tszat ellen�re a fizet�st soha nem lehet v�gk�pp elbliccelni. De csak �n d�nthet, hogy az �rat megfizetve megjutalmazza-e mag�t. Abban is eg�szen biztos lehet, hogy �n helyett senki sem fog fizetni. Ez olyan alapvet� t�rv�nye az �letnek, mint az „anyagmegmarad�s�” a fizik�nak. R�ad�sul, higgye el nekem, nagyon ritka, hogy az �let a fizet�s lehet�s�g�t – mert ez bizony lehet�s�g – �jra felk�n�ln�. Az �rt�kes, v�gyott dolgok�rt fizetni kell teh�t, id�vel, energi�val, munk�val, gondolkod�ssal, odafigyel�ssel, kellemetlens�gek felv�llal�s�val, stb.

 

Mindannyian sokszor �lmodozunk arr�l, hogy egy-egy helyzetben k�pesek lesz�nk �gy cselekedni, hogy a rossz dolgokat elhagyjuk �s csak a j�t tartsuk meg bel�le. Sajnos, ilyen helyzet nincs. Bizonyos, sz�k�s hat�rok k�z�tt persze k�pesek vagyunk ezt a v�gyunkat ki�lni, de v�g�l mindig kider�l, hogy csak „csomagot” tudunk venni. Olyan csomagot, amelyben el�ny�k �s h�tr�nyok mindig egy�tt vannak. Jobb ezt a t�nyt, az ellent�teket �s a korl�tokat elfogadni, sok f�l�sleges t�pel�d�st�l, m�rgel�d�st�l, csal�d�st�l �vhatja meg mag�t. M�g valamit. Azt a kifejez�st, hogy „nem tudom”, pr�b�lja meg rendszeresen behelyettes�teni azzal, hogy „nem akarom”. Ha nem is mindig, de a legt�bb esetben �szint�bb, �s sokkal jobban kifejezi a l�nyeget, k�zelebb �ll a val�s�ghoz. Gondoljon csak vissza, h�nyszor fordult el� �nnel, hogy nem tudott megtanulni, megtenni valamit, ha val�ban akarta! Persze, lehet, hogy nem tanult meg t�k�letesen, pl. ev�eszk�zt fogni. De haszn�lja, �s eszik vel�k nap, mint nap.Mindez m�g akkor is igaz, ha tudjuk, korl�tai mindenkinek vannak.

 

Igen, egy�ltal�n nem �ll�tom, hogy �nnek ne lenn�nek korl�tjai. Nem gondolom, hogy hasznos lenne hinnie n�mely divatos, �m teljess�ggel megalapozatlan ir�nyzatnak, amelyek szerint b�rmit k�pesek vagyunk megtenni, amit nagyon akarunk. Aki ezt mondja, �sszet�veszti az embert istennel. K�nnyen lehet teh�t, hogy ilyen jelleg� esetleges v�gyai ellen�re m�gsem lesz �nb�l h�res felfedez�, virtu�z zongorista vagy Nobel d�jas tud�s. M�gis �rdemes figyelni a lehet�s�geket, �lni vel�k, �s �rdemes a j� dolgok �r�t megfizetni. �gy k�s�bb kevesebb szemreh�ny�st tesz�nk magunknak. Szinte hallom a v�dekez�s�t – k�zbevet�leg, mi ellen is v�dekezik(?) – hogy egy gondos, felel�s apa (anya-, testv�r-, bar�t-, bar�tn�, stb.) k�teless�ge nem az, hogy �nz� m�don mag�nak szerezzen �r�m�t, hanem … Helyben vagyunk. Pontosan arra szeretn�m biztatni, hogy minden j�lnevelts�ge �s felel�ss�g�rzete ellen�re, vagy �ppen az�rt, id�nk�nt legyen �rtelmesen �nz�. Ny�ltan, tudatosan keresse, k�pviselje �s szolg�lja a saj�t �rdekeit, a saj�t boldogs�g�t. Term�szetesen soha nem m�sok k�r�ra, nem parttalanul, g�tl�stalanul, hanem b�lcsen, a saj�t jav�ra. Biztos lehet benne, hogy ezzel szeretteinek, t�rsainak is a jav�ra szolg�l. Azt mondja, hogy ezt sokkal k�nnyebb le�rni, mint megval�s�tani? Igaza van!

 

Mindemellett, b�rmilyen neh�z tal�n elk�pzelnie, m�gis val�sz�n�, hogy csal�dtagjai, bar�tai, munkat�rsai, a t�gabb k�rnyezete az els� megh�kken�s, s�t net�n felh�borod�s ut�n �r�mmel j�nnek majd r�, hogy mennyivel kellemesebb egy boldog, kiegyens�lyozott, mag�t becs�l� �s mag�ban megb�z� emberrel egy�tt �lni, dolgozni vagy sz�rakozni. K�ts�gtelen, hogy nem mindenki �r�l majd a v�ltoz�snak. A kisebb-nagyobb hatalmak �s hatalmaskod�k soha nem szeretik sem az �rtelmes, sem az �rtelmesen �nz� embereket, mert �k nehezen „kezelhet�k”. Nehezen, mert ismerik �s k�pviselik az �rdekeiket, ez�rt nem fogadj�k el a k�sz v�laszokat, megold�sokat (vagy megold�sk�nt felk�n�lt sz�vir�gokat, bullshiteket), hanem �j v�laszokat, utakat, megold�sokat keresnek.

 

A k�rd�s, amit ism�telten �nmag�nak kell megv�laszolnia az, hogy kit szeretne boldogg� tenni. Miel�tt esetleg gyorsan r�v�gn� a v�laszt, gondolja meg, hogy a j�t�konykod� ember is saj�t boldogs�g�t keresi, amikor m�sokat seg�t. Neki ugyanis ez okoz �r�met. Teh�t val�sz�n�tlen, hogy �l e F�ld�n ember, aki kiz�r�lag m�sok boldogs�g�n f�radozik. Az sem val�sz�n�, hogy lenne olyan, aki csak az �n sz�m�ra akar j�t, �s m�g val�sz�n�tlenebb, hogy pontosan tudja is, mik�nt tegye. Tudom persze, a vil�g tele van olyan b�lcseletekkel, tan�t�sokkal, melyek szerint �let�nk f� c�lja, k�ldet�se, hogy m�sokkal j�t tegy�nk, m�sokat seg�ts�nk, m�sok�rt fel�ldozzuk v�gyainkat, de ak�r saj�t magunkat is. Bizonyos ritka �s kiv�teles helyzetekben ezek k�vetend�k is lehetnek, de a mindennapokban t�bbnyire azok �lnek vel�k, akik �ppen m�sokt�l, s�t, csak m�sokt�l v�rn�nak �ldozatot. Term�szetesen, ne tartsa vissza mag�t, ha val�ban boldogg� teszi m�sok seg�t�se, v�delme, pl., mert szereti �ket. De javasolom, ne tegye ezt kiz�r�lagoss�. A m�rt�rokkal ugyanis nagyon neh�z egy�tt �lni.

 

Soha ne gondolkozzon �s cselekedjen v�gletesen. Mi�rt? Mert rendk�v�l vesz�lyes! Vesz�lyes �nmag�ra �s m�sokra is. (A vil�g nem "fekete-feh�r", hanem sz�nes.) A pozit�v �rzelmek, mint j�akarat, a szeretet, a boldogs�g nem fogynak el, ha „haszn�lunk” bel�l�k. Szerettei, k�rnyezete sz�m�ra egy�ltal�n nem jut kevesebb, ha mag�nak is juttat ezekb�l. �pp ellenkez�leg. T�bbnyire nem r�vid�t meg m�st az�ltal, hogy mag�t sem r�vid�ti meg. Ugyanakkor, ha r�m hallgat, ne alkalmazza automatikusan a vil�gra, az emberi kapcsolatokra az emberek �ltal kital�lt olyan �ltal�nos �s elvont kateg�ri�kat, mint igazs�goss�g, h�la, jutalom. Ezek ember kateg�ri�k. A vil�got pedig – b�rmilyen neh�z is elfogadni – nem az ember mozgtja. �rthet�bbek �s elfogadhat�bbak lesznek az emberi kapcsolatok, ha tudja �s elfogadja, hogy alapvet�en mindenki a saj�t �rdek��rt k�zd, a saj�t boldogs�g�t, �r�m�t, el�gedetts�g�t keresi. �gy, ahogy k�pes r�. Ellenkez� esetben azt kellene felt�telezn�nk, hogy az illet� rosszat akar mag�nak. Ugye, ez nem val�sz�n�!? Amiben k�l�nb�z�nk teh�t, csak az, hogy van, aki ezt tudja, bevallja, �s van, aki nem. Igaz persze, sokszor egy�ltal�n nem k�nny� megfejteni, hogy az adott ember mi�rt �s mik�nt keresi a saj�t boldogs�g�t valamely, l�tsz�lag azzal teljesen ellent�tes ir�nyba vezet� �ton.